12 folkMAGazin Zachár Ottó: Ott voltunk Strakonicében Otava és Volinka – e nevek gazdáit cseh népmesei alakok- nak vélné az ember. Valójában két folyóról van szó, melyek a dél-csehországi Sumava hegységben egymástól csupán néhány kilométerre eredvén északnak fordulnak, majd egy jókora, Budapestnyi hegyes-erdős terület körülölelése után a Sumava északi peremén egyesülnek. (A folyó az Otava nevet viszi tovább, a kincses folyóét, melynek medrében Katowicénél gyöngyöt halásztak, illetve Piseknél aranyat mostak a partján a korábbi évszázadokban.) Itt, a két víz összefolyásánál keletkezett szirt-nyelven épí- tett várat a már meglévő település mellé 1220-35-ig Bavor nemes úr, aki később a település és az általa alapított vár után nyerte előnevét is. Az 1253-as oklevél már „Bavarus de Straconic” néven említi az arany mezőben kék lovas címerű királyi főpohárnokot, az országos bíróság főtisztjét. A krónikás szerint 1243-ban Bavor a vár nagyobb részét a már korábban is szövetségeseinek számított johannitáknak ajándékozta. Utódai, akik a román stílusú várat a gótika jegyében építették át, illetve bővítették, a zvikovi vár vár- nagyai is voltak, innen adódik az épület legjellegzetesebb részének, a hajó keresztmetszetű „rumpal” nevű toronynak a zvikovi vár tornyával való hasonlósága. 1402-ben – miután a Bavor nemzetség 1380-ban kihalt – Hradeci Henrik perjel a várat teljesen a keresztesek kezére juttatta. 1421-től itt székelt a rend nagyperjele 1694-ig, mikoris Prágába, a Máltaiak terénél lévő székházába tette át működését. Így nem csodálható, hogy a huszita háborúk alatt a strakonicei vár a reakció bástyája lett. 1449-ben itt kötötték az ún. „strakonicei egyezséget”, az urak szövetségét a későbbi „huszita király”, Podebrad György ellen. A vár melletti, részben az Otava szigetén, részben a folyó bal partján létrejött település 1367-ben kapott városjogot. Fejlődését a harmincéves háború megszakította, a leromlott város hosszú ideig nem volt képes magához térni. A XVIII. század elejétől az ipar nagy fejlődésnek indult. Legnagyobb hírnévre a kötőipar tett szert, 1716-ban alapí- tották például a harisnyakötők céhét. Termékeik kvalitásá- hoz hozzájárultak az idehívott svájciak, akik az áru festését tanították meg a helybélieknek. A műhelyek hamarosan a kötött sapka gyártására álltak át, 1800 körül már mintegy 80 mester terméke jutott el külföldre. Nemsokára megje- lent a manufaktúra és vele Strakonice híres terméke, a fez, melyet 1878-ban már öt üzemből exportáltak a mohame- dán világba. Itt élő legendás alak volt a búcsúról búcsúra járó svanda – a dudás (svanda=tréfa, móka ) – aki a hagyomány szerint az ördögnek is játszott hangszerén a helységtől északra fekvő Sibeniki csúcson. Strakonice 1967-ben, várossá nyilvánításának 600. évfor- dulóját dudásfesztivál rendezésével ünnepelte. Kétszázöt- vennél több résztvevő volt, köztük külföldi együttesek, például Angliából, Franciaországból, Írországból, Lengyel- országból. Idén, augusztus 25-28-ig tartott a XI. Nemzetközi Dudás- fesztivál. A rendezés jórészt a már kialakult hagyományo- kat követte: koncertek a várudvaron, a várkertben a Szent Markéta templomban, duda a hagyományos, a vallásos zenében, a jazzben, a popban. Az állandó hazaiakon kívül jó ismerősként üdvözölhettük az éneklő hangú „small pipe”-okon játszó nort-humberlandi Smith-Davidson kettőst, a skót dudákat és sípokat használó, hol lágy, hol markáns – de mindig dallamos – kelta zenéjű bretagneiakat, a harsány-sikeres olaszokat, a legtöbbször az elmúlt századok városi népzenéjét reprodukáló luzsicai szorbokat, a középkori vásárok, sokadalmak miszticizmusát idéző hajdanán NDK-s együttest, a Spilwut-ot. Bár a program több, ritkán vagy soha nem szerepelt ná- ció muzsikáját ígérte, ezek elmaradtak, csupán a román „Bradetul” együttes hozta el a havasi pásztorok méhrajzás- hoz hasonlatos hangzású, sose hallott zenéjét. Nem maradt el viszont a „Magyar Dudások” fellépése. A Süvöltő, a Méta együttesek tagjaiból, illetve barátaiból alakult 11 tagú alkalmi társulás a meghallgatás alapján min- den lehetséges programban teret kapott. Elfogultság nélkül megállapítható, hogy a dudaszámok (dunántúli, moldvai), valamint a táncospárnak is lehetőséget nyújtó mezőségi muzsikák előadásával az együttes nagy tetszést aratott, nemcsak az előadásokon a közönség, de a színpad melletti éttermet állandóan megtöltő szereplők körében is, öröm- zenéléseik-táncaik alkalmából. Számszerű sikert jelent a Fesztiválon nézőként jelen levő BOHEMIA Baráti Körnek a hazafelé tartó autóbuszon való szavazása: a bretagneiak (és a Spilwut) előtti első hely. De talán mindezeken túl a részvétel volt a legfontosabb: kultúránk egy szép szeletét tudtuk megmutatni a világnak. Az együttes tagjainak – Balla Zoltán, Berán István, Kato- na Ferenc, Kovács Géza, Kozák József, Kuczera Barbara, Mohácsy Albert, Mucsi Tímea, Nagy Zsolt, Nyitrai Péter, Salamon Beáta – köszönet jár ezért. (Fotó: Zachár Ottó) Az Almássy téri Szabadidőközpont pincéjében halódó poraiból feltámadni készül a PROFOLK CENTRUM Barvich és Hollókői bácsik segítségével. KÍNÁLUNK ÉS KERESÜNK BIZOMÁNYBA HANGSZEREKET, KAZETTÁKAT, CD-T. Pro folk = a népért, de úgy, hogy ne csak mi járjunk jól.. Nyitva: kedd és péntek 14-18 óráig. INFOSEC Kft. Video és audio demo és szakanyagok szerkesztése és kivitelezése Népzenei szaktanácsadás Rádiós és televíziós tevékenység a népzene-néptánc területéről (BETACAM, VHS) Fehér Anikó ügyvezető • Tel.: 160-9574