15 Beszámoló a Hagyományok Háza Néptánc Szakcsoportjának enyingi gyűjtéséről A Fejér vármegye déli részén elterülő és Tolnába is átnyúló Mezőföld cigány- ságának táncairól nyugodtan kijelenthetjük, kevés adatunk van. Abban, hogy a régió le- került a gyakran emlegetett „fehér folt”-ok térképéről, többek között Pesovár Ferenc munkájának is óriási szerepe volt, ennek el- lenére talán jogos az a meglátás, hogy az itt élő kisebbségek közül a cigányság tradicio- nális tánckultúrája irányuló kutatói figye- lem meglehetősen szerény volt. Ha konkré- tan a cigány táncot vesszük górcső alá (nem idesorolva a perkátai cigányzenészek és So- honyai István által előadott „Kecskekeresés, verbung”-ot), akkor mindössze két település az, melyre ezt a kérdést feszegetve támasz- kodhatunk: Hercegfalva (Mezőfalva) és Enying. (Bár az Ft_701/6 a-b folyamatán a jegy- zőkönyvben „cigánytánc” szerepel az akkor tizen- három éves Badi Mihály táncának megnevezésénél, a zenéből, valamint a mozdulatokból egyértelmű, hogy ugrós táncról van szó ebben az esetben is.) Míg ez előbbi (ZTI Ft. 607.1-7. és ÁNE Ft. 142) feltételezhetően a ’60-as években készített gyűjtés lehet, sajnos a pontos évszám nincs adatolva a jegyzőkönyvben, addig ez utób- bi felvételek az 1981-es Országos Cigány- együttesek Találkozóján fellépett Enyin- gi Cigányegyüttes tagjainak táncát örökí- tették meg (ZTI. Ft. 1092. és Tisa_VHS_098). Mivel tehát tudtuk, hogy a településen volt olyan hagyományőrző együttes, mely a helyi cigányságot összefogta, valamint a róluk készült felvételeket is időben később rögzítették, ezért feltételeztük, hogy emlé- kezetük a mai napig megőrizhette hagyo- mányos tánc- és zenekultúrájukat. Ebben erősített meg minket előzetesen Majoros Róbert, az Alba Regia Táncegyüttes vezető- je, valamint egy 2017-es YouTube-videó is, amin Takács Arnold mutat be enyingi ci- gány táncot (https://youtu.be/cdPhMu-a6BM). A legelső utunk táncos növendékemmel, Czégény Kornéllal vezetett Enyingre 2024. április 19-én. Pusztán a felvételek voltak nálunk, nevek és címek hiányában az utcán kérdezősködtünk a helyi cigányság felől. Az első órákban leszólítottunk embereket, kap- tunk telefonszámokat, el is értük az együt- tes egyik volt tagját, de sajnos nem tartózko- dott a településen, továbbá tánc szempont- jából nem sok jó hírrel kecsegtetett. Ezek után indultunk gyalog a Vasút utcába, ahol egy kis idő után találkoztunk Takács Tibor „Csabi”-val, aki, mint kiderült, kulcsszerep- lője lett minden további eseménynek. Az ő szűkebb és tágabb értelemben vett családja, a Rafael család az, akikkel barátságot kötöt- tünk, és a később megrendezett gyűjtés fő- szereplői is ők lettek. A helyi táncosok és énekesek összegyűj- tésében Csabi fia, a fenti YouTube-videón is táncoló Takács Arnold (Körömi Máté színes fo- tóján) volt segítségünkre, a gyűjtés is az ő ud- varán zajlott. A felvételhez szükséges anya- gi és technikai feltételeket pedig a Hagyo- mányok Háza biztosította. Az eseményt egy szombati napra időzítettük (2024.05.25.), hogy a lehető legtöbben jelen lehessenek. Összeállt a gyűjtői csapat is a százhalombat- tai Forrás Néptáncegyüttes Független Szín- ház táncosaiból: Czégény Kornél vezette a jegyzőkönyvet, Csernus Mihály csinálta a hangfelvételeket, Körömi Máté készítette a fotókat, jómagam pedig kezeltem a kame- rát. (Itt csak egy rövid megjegyzés: kulcsfon- tosságúnak tartom bevonni a fiatal táncos generációt az ilyenfajta munkába, a gyűjté- sek során szerzett tereptapasztalatok min- den téren nélkülözhetetlenek.) Meghatáro- zó szereplője volt az eseménynek Ribb Péter is, aki olyan felvételeket készített, melyek a filmezés előkészítését és háttérmunkálatait Takács Arnold és Rafael Mercédesz Barbara – fotó: Körömi Máté TÁNCFOLKLORISZTIKA