36 Halmos István (1929–2016) Halmos István, a neves népzenekutató 1952-ben szerzett az EL- TE-n muzeológusi oklevelet. 1952-56 között a nyíregyházi Jósa András Múzeum muzeológusa, 1957-től a jászberényi múzeum igazgatója volt. Népzenekutatói munkásságát a Népművelési Inté- zet, majd 1962-től nyugdíjazásáig az MTA Zenetudományi Inté- zet keretei között végezte. Szoros szakmai kapcsolatban állt a Néprajzi Múzeummal és ba- rátságban annak több munkatársával. 1967-1968-ban Boglár La- jossal közösen végeztek Venezuelában terepmunkát, melynek során a tárgygyűjtés mellett (ezen belül hetven hangszer) gazdag hangzó- anyagot is rögzített. Hangszeres zenét, énekeket és szövegeket, mí- toszokat örökített meg hangszalagon és filmen. A mintegy ötven- órányi zenei felvétel az MTA Zenetudományi Intézetében, a hang- szerekről, hangszerkészítésről, zenélésről készült fotók pedig a Nép- rajzi Múzeum fotótárában találhatók. A piaroa zenéről írott angol nyelvű könyve (Music Among Piaroa Indians) zenei melléklettel és dallamlejegyzésekkel 2012-ben jelent meg a L’Harmattan-Libri ki- adónál. Az 1970-es és ’80-as években Pakisztánban és Indiában vég- zett népzenei kutatásokat, hangszergyűjtést. Az anyag egy része a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeumba került. A tulajdonában ma- radt hangszereket és a gyűjtéseihez kapcsolódó iratokat, kottás le- jegyzéseket, hangzó anyagot, filmeket és fotókat 2014-ben a Nép- rajzi Múzeumnak ajándékozta. Ma az Ázsia Gyűjtemény és az Et- nológiai Adattár anyagát gazdagítják. Élete végéig kapcsolatban volt a Néprajzi Múzeum munkatársa- ival, segített az általa ismert anyagok földolgozásában. A múzeum munkatársai az elmúlt két évben hosszabb videoriportot készítet- tek vele pályafutásáról, kutatói munkájáról. Fájó szívvel búcsúzunk tőle, emlékét megőrizzük. (Fotó: Hangfelvétel a kunyhó előtt, az előtérben Halmos István és a furulyázó indián. Boglár Lajos felvétele, Samariapo, Venezuela, 1967-68. Néprajzi Múzeum F231666) Hofer Tamás (1929–2016) Hofer Tamás a magyar néprajzi muzeológia nemzetközileg is elismert kiemelkedő személyisége volt, a tárgyrendszerek, kultúránk szimboli- kus jelenségeinek, a magyar népművészetnek, a XIX. században meg- születő „népi kultúra” kép rekonstruálásának kutatója. Érdeklődése, tudományszervező és oktató tevékenysége során törekedett a tudomány- ágak határán átnyúló mentalitástörténeti, társadalomtörténeti jelle- gű vizsgálatra. Tanulmányait 1948 és 1953 között a budapesti Pázmány Péter majd Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán végezte, ugyanitt szer- zett bölcsészdoktorátust 1958-ban. 1952-től dolgozott a Néprajzi Múzeumban, először mint tudományos titkár, majd 1958-tól mint osztályvezető. Már egyetemi hallgatóként kitűnt tehetségével és tudásával. 1954-től csatlakozott a Fél Edit ál- tal kezdeményezett, később a kettejük neve által fémjelzett, világszer- te ismertté vált Átány-kutatáshoz. Páratlan anyaggal gazdagították a múzeum gyűjteményét, amellyel kapcsolatos módszertani megoldásaik a mai napig követendő mintának számítanak. 2009-ben, 80. szüle- tésnapjára készült el ebből a kutatási anyagból az „Egy falu az ország- ban – Átány” című kiállítás, illetve még ugyanebben az évben került bemutatásra a róla szóló portréfilm is „Átánytól Chicagóig...” címmel. A Néprajzi Múzeum anyagát a népi gazdálkodás köréből is jelentősen gyarapította Hofer Tamás. A Kárpát-medence legkülönbözőbb pont- jairól – sőt, azon túlról is – őriz intézményünk általa gyűjtött egyedi műtárgyakat és általa készített fotográfiákat. 1980 és 1992 között az MTA Néprajzi Kutatóintézetében dolgozott osztályvezetőként, illetve igazgató-helyettesként. 1992-től nyugdíjba vonulásáig, 1997-ig a Néprajzi Múzeum főigazgatója volt. Ebben az időszakban kerültek megrendezésre a nagysikerű „Magyarok Kelet és Nyugat között”, illetve a „Kalotaszeg – a népművészet felfedezése” cí- mű kiállítások, amelyeknek ő volt a főrendezője. A muzeológusi és a kutatói munka mellett egyetemi oktatóként, az Ethnographia folyóirat és más kiadványok főszerkesztőjeként is tevé- kenykedett. Tudományos munkásságát Széchenyi- és Herder-díjjal is- merték el. A Néprajzi Múzeum munkatársai fájó szívvel búcsúznak egykori ta- náruktól, kollégájuktól. (Fotó: Étkezés özv. Tankó Jánosné szállásán, Gyimesközéplok, 1962. – Néprajzi Múzeum F166794) Halmos István és Hofer Tamás munkásságából további képek találhatók a Néprajzi Múzeum online Fényképgyűjteményé- ben (http://public.neprajz.hu).