36 Száz magyar katonadal Száz magyar katonadal. Bartók Béla és Kodály Zoltán kiadatlan gyűjteménye, 1918. Dokumentumok és történeti háttér. Hundert ungarische Soldatenlieder. Béla Bartóks und Zoltán Kodálys unveröffentlichte Auswahl, 1918. Dokumente und historischer Hintergrund. Sajtó alá rendezte / Herausgegeben von Szalay Olga. Balassi Kiadó – MTA Zenetudományi Intézet, 2010. 662 p. A Bartók- és Kodály-kutatás ismét tett egy nagy lépést előre azért, hogy a két mester életművében megismerhessünk egy újabb, eddig alig feltárt fejezetet. A Balas- si Kiadó és a Zenetudományi Intézet vala- mint a kutatást és kiadást támogató szerve- zetek, intézmények jóvoltából, Szalay Olga többéves munkájának eredményeként egy igen impozáns, kétnyelvű (magyar-német), új kötetet vehetünk immár kézbe: Bartók és Kodály 1918-ból származó kiadatlan kato- nadal-gyűjteményét. Igazi „Megkésett me- lódiák”, melyek olvastán betekintést nye- rünk a két szerző munkáján, a dalokon és a katonafolklór sajátosságain túl abba a vi- lágba, amikor ez a gyűjtés történt. A Nagy Háború éveinek miliőjébe, az akkori kato- naéletbe a Monarchia közös hadseregében. És nem utolsósorban Bartók és Kodály életútjának azokba az ese- ményeibe, melyek e gyűjteményt életre hívták. Az 1918-ban össze- válogatott száz dal rendkívüli értéke, hogy az első átfogó és hiteles kép a magyar népdalról. A kéziratot az első világháború utolsó éveiben állította össze ad- digi gyűjtéseiből Bartók és Kodály, a bécsi Hadügyminisztérium ál- tal létrehozott ottani Zenetörténeti Központ felkérésére, mely in- tézmény céljául tűzte ki a Monarchia különböző nemzetiségű ka- tonái között végzendő dalgyűjtést. A népdalokat füzetekbe rendez- ve, kis kiadványok formájában népszerűsítő céllal kívánták megje- lentetni. A bécsi zeneműkiadónál, az Universal Edition-nál már el- kezdték az osztrák füzet után a Száz magyar katonadal kiadásának munkálatait is, amikor a háború véget ért. A Monarchia összeom- lását követő zűrzavarban a kiadás elakadt, a kézirat kottás része pe- dig elveszett. Megmaradt azonban a népdalfüzet kéziratának töb- bi része Kodály hagyatékában, melyeknek másolatait Kodályné Pé- czely Sarolta szíves hozzájárulásával Szalay Olga néhány évvel ez- előtt megkaphatta tanulmányozás céljára. Mivel ebben az anyag- ban dallamok ugyan nincsenek, de a jegyzetekben fellelhetők a ka- tonadal-válogatás forrásai (mikor, hol, kitől gyűjtötték), valamint a dalszövegek hiteles német fordításai is, a kutató bízott abban, hogy ezek alapján a szövegekhez tartozó dallamokat meg tudja keresni a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében őr- zött kéziratos népdalgyűjteményben, a Bartók- és Kodály-rendben. Hatalmas munkát végzett, míg a német szövegek újra-magyarítása után e strófákat „felöltöztette” feltételezhető hajdani dallamaikkal, s elkészítette az elveszett kézirat rekonstrukcióját. A dallamkeresés több fontos kérdést vetett fel. Egy népszerű dal- gyűjtemény összeállításakor a szerzőknek törekedniük kell a leg- jobb dallamváltozatok közlésére, a legépebb szövegekkel. Nem tud- ható, hogy Bartók és Kodály alkalmazott-e, és milyen változtatá- „Amikor feladatul kaptuk, hogy 100 kivá- lasztott példa alapján a magyar katonadalt bemutassuk, különböző okokból nem szo- rítkozhattunk csupán a háború alatt gyűj- tött új anyagra. Hiszen ahhoz, hogy egyál- talán megállapíthassuk, 1914 óta létrejöt- tek-e dalok és melyek azok, szükséges a ko- rábbi katonadal lehető pontos ismerete. Az utolsó, legalább részben a néphagyományból merített magyar dallamgyűjtemény lezárá- sa óta (Bartalus, Magyar Népdalok, 7 kö- tet, 1873–96) többnyire csak régebbi kiad- ványokból vett ismétlésekkel, utánnyomások- kal rendelkezünk, így fokozatosan tátongó hi- ány keletkezett, amelyet csak egy nagyszabású, egyetemes népdalgyűjtemény tölthetne ki. Jelen válogatással csupán jelzéseket adhatunk. Hogy e jelzések lehetőleg sokrétűek legyenek, s mivel a hadseregben manapság régebbi dalokat alig is énekelnek, egy részt korábbi gyűjtőútjaink eredményéből kellett vennünk. A másik rész abból az anyagból származik, amelyet 1916 óta gyűjtöttünk a m. kir. Kul- tuszminisztérium javaslatára és a m. kir. Hon- védminisztérium hivatalos támogatásával a hátország különböző csapattesteinél, s amelyet e minisztériumok a cs. és kir. Hadügyminisz- térium Zenetörténeti Központjának továb- bítottak. A szöveg alapján csak szűkebb értelemben vett katonadalokat közlünk. A dallamok sorrendjét illetően a korláto- zott szám ellenére zenei szótárszerű elrende- zés látszott célszerűnek. Szisztémánk annak az elvnek a továbbfejlesztése, amelyet Ilmari Krohn fejtett ki elsőnek elméletileg (Sammel- bände der Internationalen Musikgesellschaft IV. 1903), majd a „Suomen kansan sävel- miä” (Toinen jakso. Jyväskylä, 1904-től) cí- mű kiadványban gyakorlatban is kipróbált. [...]” (Kodály eredeti német nyelvű fogalma- zásának magyar fordítása) Részlet a Száz magyar katonadal előszavából Kodály román katonáktól gyűjt 1915-ben.