36 folkMAGazin – A weblapotokon olvasható megfogalmazás szerint Magyarorszá- gon a népzene és a néptánc tudományos feldolgozását a Magyar Tu- dományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum végzi. A folklór társadalmi felhasználásának dokumentációs bázisa ugyanakkor a Hagyományok Háza általad vezetett Lajtha Lász- ló Hagyományőrző Műhelye, amely a tudományos intézményekkel együttműködve, a korszerű digitális technika és az Internet igénybe- vételével kívánja hozzáférhetővé tenni mindenki számára a kezdetek- től napjainkig Magyarországon felhalmozott, bármely etnikumhoz tartozó népzenei és néptánc-gyűjtéseket. Na, erről szeretnénk hallani egy bővebb ismertetőt... – A Hagyományok Háza három nagy egységet foglal magában: a Magyar Állami Népi Együttest, a Népművészeti Műhelyt, amely korábban a Magyar Művelődési Intézetben működő Népművé- szeti Főosztály átvételéből alakult, illetve a Lajtha László Hagyo- mányőrző Műhelyt. Az első kettőről nem az én tisztem szólni. A Hagyományőrző Műhely közvetlen előde a Néptáncosok Szakmai Háza, amely a nyolcvanas évek elején Martin György támogatásá- val jött létre. Ez az intézmény azt a célt szolgálta, hogy kapcsolatot teremtsen a népzene- és néptánckutatás tudományos műhelyei és a népzeneoktatás, valamint a folklórral foglalkozó népművészeti mozgalmak között, hiszen a népművészeti mozgalmaknak támo- gatásra volt szükségük, s olyan gyűjtött, eredeti folklóranyagok- ra, amelyekből kiindulva tevékenységüket végezhették. A Hagyo- mányőrző Műhely valójában nem más, mint a Néptáncosok Szak- mai Házának olyan kibővített formája, amely a feldolgozandó és szolgáltatandó anyag megnövekedett mennyiségéhez és az érdek- lődők egyre fokozódó igényeinek kielégítéséhez igazított létszámú szakembergárdát foglalkoztat. Ebből következik, hogy a Néptán- cosok Szakmai Házában korábban felhalmozott anyag is birtoká- ban van, s azt szolgáltatja is az érdeklődőknek, egyelőre hagyomá- nyos módon, de a jövő a digitális kiszolgálásé. – Tudomásom szerint a nálatok lévő anyagnak ez csupán egy részét képezi... – Így igaz, hiszen sikerült még megszereznünk további jelentős gyűjteményeket. Többek között az Utolsó Óra program teljes anyagát, amelynek időtartama kb. 1200 óra. Kallós Zoltán összes gyűjtését is említhetem, amely a gyűjtő és a Zenetudományi Inté- zet hozzájárulásával került a Hagyományőrző Műhelybe. Rendkí- vül lényeges, hogy megfelelő mennyiségű anyaggal rendelkezünk, hiszen az igények ma egyre szerteágazóbbak. Ha például egy tánc- házzenekarnak az a feladata, hogy este hattól reggelig széki zenét húzzon, akkor arról a tájról mindent ismernie kell, ehhez például nem elég betéve tudnia Lajtha kötetnyi széki gyűjtését, hiszen ab- ban zenekari partitúrák vannak, ahol egy-egy oldal még egy perc- nyi felvételt sem tesz ki. Több olyan városi táncházban működő hegedűst ismerek, aki Kallós Zoltán összes magyarpalatkai felvé- telét megtanulta, s továbbiakat szeretne áttanulmányozni. – A hangzó anyagok mellett mennyiben vagytok bővében videofelvé- teleknek? – A videofilmek összegyűjtését is megkezdtük, intézményektől és magánszemélyektől egyaránt, természetesen a megfelelő szolgálta- tási engedélyekkel együtt. Azt az elvet követjük, hogy a szolgálta- tás elérhető legyen az érdeklődők teljes köre számára, függetlenül attól, hogy képzett koreográfusról, zenészről vagy egyszerű tánchá- zas érdeklődőről van-e szó. Úgy gondoljuk, mindenkinek joga van hozzáférnie a magyar népi kultúrához, amelyhez a magyar törvé- nyek értelmében személyhez köthető szerzői jogok nem fűződnek. Itt természetesen közművelődési és oktatási, illetve magáncélú fel- használásról van szó. Ha valaki kiadványt akar készíteni vagy sok- szorosítani akar a tőlünk másolt felvételekből, meg kell szereznie a megfelelő engedélyeket. Ugyanakkor a hozzánk beérkező felvé- telek eredeti hanghordozóját, ha a gyűjtők, tulajdonosok másként nem rendelkeznek, a feldolgozás után átadjuk a Zenetudományi Intézetnek egy digitális kópiával együtt, mert szeretnénk, ha ezek a felvételek bekerülnénk a központi népzenei gyűjteménybe, s ez- által a népzenekutatás vérkeringésébe is. Ha a tulajdonosok visz- szakérik az eredeti hordozót, akkor is javasoljuk nekik, hogy enge- délyezzék számunkra egy digitális kópiának a ZTI-ben való elhe- lyezését. Jelenleg a debreceni Déri Múzeum fonográfos és magnós felvételeit, illetve a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum anyagát készítjük elő ilyen átadásra. – Milyen fontosabb magánfelvételek kerültek eddig feldolgozásra vagy vannak folyamatban? – Szenik Ilona kolozsvári népzenekutató anyagát említem, aki azért is fontos személy, mert tudományos szemmel-füllel gyűjtött. Egy másik kolozsvári kutató Pozsony Ferenc, akinek háromszé- ki anyaga egyedülállóan fontos, hiszen erről a vidékről igen kevés gyűjtés van bármelyik archívumban. Emellett olyan amatőr filme- ket és videofelvételeket is megszereztünk, amelyek különböző ma- gyarországi és határon túli folklórrendezvények műsorait örökítet- ték meg. Közülük kiemelném a Marosvásárhelyen több évtized óta rendszeresen megtartott Öregtáncos Fesztivált, amelyen erdélyi ro- mán, magyar és szász adatközlőket léptettek fel egész Románia te- rületéről, így a Kárpátokon túli román folklórról is nyújtanak né- mi tájékoztatást. Gyűjtőkörünkbe a fotók is beletartoznak. Kallós Zoltán teljes fotó-, dia- és negatívfilm anyaga feldolgozás alatt áll, illetve Kása Bélának az Utolsó Óra gyűjtési program adatközlőiről készített teljes fényképkészletének digitalizálása elkészült már. Archiválás és Fehér Folt program a Hagyományok Házában Beszélgetés Pávai Istvánnal, a Lajtha László Hagyományőrző Műhely vezetőjével Még a Kiss Ferenc által a Héttorony Fesztivál keretében Elvesztett Éden címmel szervezett beszélgetéseken, szakmai körben felmerült, hogy valójában mivel is foglalkozik a Hagyományok Háza. Pávai István, az intézmény Lajtha László Hagyomány- őrző Műhelyének jelenlévő vezetője igyekezett tömören válaszolni az őt érintő kérdésekre. Eljött tehát az ideje, hogy szélesebb körben is tájékoztassuk az érdeklődőket a Műhelyben folyó munkáról, s a hozzá tartozó Martin Médiatár által nyújtott szol- gáltatásokról. Ezért kerestük fel Pávai Istvánt, aki nemcsak a jelenlegi helyzetet ismertette, hanem a tervekről is beszámolt. Felvétel közben Róka Mihály moldvai énekessel