folk MAGazin 23 Az Életfa együttes a magyar népművészetnek az örök életet jelképező, egy fatörzsből és ebből az egek felé terjedő ágazatból és virágokból álló eleméből merítette nevét. A zenekar értelmezése alapján ez a szimbólum, mely az élet fő eseményeinek, esküvőknek, keresztelőknek és temetéseknek jellegzetes díszítő eleme, magába foglalhatja a nemzedékek váltakozását és jelképesen egybefoglalja az össz-magyarságot. Tulajdonképpen az együttes is ennek az életfának, közelebbről a hazai táncházmozgalom egyik ágának vallja magát. A társaság amerikai-magyar gyökerei az 1980-as évek közepére nyúlnak vissza, amikor három első generációs amerikai-magyar tizenéves, Magyar Ildikó, öccse, Kálmán és Mórocz Éva együtt kezdtek magyar népzenét játszani és zenei kísérettel szolgálták a Hungária Nép- tánc Együttest, melynek kiskoruk óta táncos tagjai is voltak. Hamarosan bővült az együttes: Kovács Endre (Bandi) kontrással – aki Debrecenből került az Egyesült Államokba –, Papp Attila nagybőgőssel, valamint Mórocz Erika és Tamás Judit énekesekkel. Mindhárman New Jersey-i magyarok és szintén a Hungária Néptánc Együttes tagjai voltak. Ez a zenészbanda volt az egyik első, az amerikai-magyar közösségen belül alakult, eredeti magyar népzenét játszó csoport, s 1987-ben vette fel az „Életfa” nevet. Ezt követően Éva és Bandi Magyarországra költöztek orvosi egyetemi tanulmányaikat végezni, így a Magyar testvérek és Papp Attila maradtak, mint törzstagok. Időközben Magyar Ildikó és Magyar Kálmán a pittsburghi Duquesne Egyetem keretében működő Tamburitzans Együttes táncos és zenész tagjai is voltak. 1994 telén egy másik magyar népzenei együttes is alakult New York-ban, a Zagyva Banda. Egyik tagjuk, Gartai József (Heki) időnként az Életfával is játszott, másik két zenészük, Zagyva Natália és Rothblatt Raul, újoncként jelentek meg a New York-i népzenei életben. Szoros barátság alakult ki a zenészek között és 1995 őszén egyesítették tehetségüket, hat tagúra bővítve az Életfa együttest. Ildikó (Ildi), Kálmán (Öcsi), Natália (Nati), Heki, Raul és Attila az Életfa mai zenészei. Mindnyájan szeretik, tisztelik a magyar népzenét, s elhivatottan munkálkodnak a magyar kultúra és muzsika élvezetének, terjesztésének és előadásának ügyében Észak Amerikában. Az Életfa Együttes 13 éves működésének folyamán széles körben kiemelkedő sikert ért el. Felléptek többek között az Epcot Center-ben, a Kongresszusi Könyvtárban, a Brooklyn-i Zeneakadémián, a New York- i Knitting Factory-ban (Kötőüzemből átalakított zeneközpont Man- hattan-ben). Muzsikáltak Austinban, New Orleans-ban, Torontóban, Chicagóban, Montrealban, Houstonban, Washingtonban, Calgaryban és Clevelandban. Kísértek több kitűnő amerikai és kanadai néptánc egy- üttest és játszottak sok-sok fesztiválon, néptánc táborban, tanfolyamon és önálló műsorokon. Az Életfa a New Brunswick és Passaic, NJ, Cleveland és Toledo, Ohio, sőt Louisiana (Árpádhon) amerikai-magyar közösségeinek „házi együttese”. A zenekar a házigazdája a New York-i Magyar Házban rendszeresen tartott táncházaknak. Egyik legjelentősebb és legemlékezetesebb fellépésük a közelmúltban, a CD bemutató előestéjén, február 4-én volt a manhattani LEMEZPOLC Town Hall Koncertteremben egy két órás műsor keretében, a New Brunswick, az NJ székhelyű Csűrdöngölő Néptánc Együttes, valamint Kotansky Steven, Snyder-Kotansky Susan, Nagy Beatrix, Kocsis Bandi és Gyékényesi István („Gyiki”) vendégművészek közreműködésével. A műsort a “World Dance Fest 2000” szervezői meghívásának jóvoltából, “Folk & Gypsy Music & Dance Fest from Hungary, Transylvania, Romania and Beyond” címen mutatták be. A közismert és népszerű Town Hall New York város szívében található, a Times Square-től egy utcányira. A magyarok számára arról nevezetes, hogy színpadán olyan híres zenei személyiségek mutatták be tehetségüket az igényes New York-i közönség előtt, mint Bartók Béla és felesége, Pásztori Ditta, s néhány évvel ezelőtt a Muzsikás egy- üttes. Az Életfa és a Csűrdöngölő közös színvonalas előadását is nagy tapssal méltányolta a közönség. Az est sikerére alapozva a jövőben hasonló előadást tervez a két együttes. Magyar Ildikó és az Életfa együttes A Gyökereink című CD különböző válogatásokból áll: lőrincrévi emlékek, magyarnemegyei muzsika, mezőségi dallam, széki ballada, marosszéki dalok, mérai cigánycsárdás, gyimesi kerekes és magyaros, mezőkölpényi dalok, mahala, és kalotaszegi búcsúzás egyaránt található rajta. Külön említést érdemel két olyan szám, melyek első alkalommal adnak íze- lítőt az amerikai-magyar emigráció népdalhagyományaiból. Ilyen a Cserkész Csokor, mely szemelvényeket tartalmaz az amerikai-magyar cserkészmozgalomban ismert népdalokból. A külföldi magyar cserkészet mintegy fél évszázada munkálkodik a magyarság ápolásán, melynek eredményeként sok emigráns, vagy már külföldön született magyar származású fiatal tarthatta meg kulturális és nyelvi magyarságát. Az „Árpádhoni szüreti mulatság” a Louisiana állam-beli, alakulását illetően 1896-ra visszavezethető Árpádhon nevű magyar kolóniában ismert da- lok gyűjteménye. Az árpádhoniak többsége már nem beszél magyarul, de a népdalokon és egyes szokásaikon keresztül gondosan és büszkén őrzik magyar identitásukat és gyökerei- ket. Igaz, hogy Amerika messze van Magyarországtól és nagy olvasztótégely, ám az Életfa együttes Gyökereink című lemeze éppen ennek ellenkezőjéről ad tanúbizonyságot, nevezetesen arról, hogy az „Óperencián túl” is lehet, sőt kell, hogy leg- yen táptalaja az Óhaza hagyományainak. Az Életfa Együttes CD-je a FONÓ Budai Zeneházban kapható. További ismer- tetőt nyújt a zenekar honlapja: www.magyar.org/ahfc/eletfa Az Életfa együttes – Muzsika az Újvilágból – 2000. február 5-én az Életfa együttes tán- cházzal egy be kö tött koncertet tartott a New York-i Magyar Ház ban, első, Gyö kereink című CD-jük megjelenésének alkalmából. A zenekar tagjai nem utaztak messzi ről, hiszen New York környéki ame ri kai-magyar fi a ta lok, akik nem hivatásból, hanem el hivatottságból, elszántságból, szeretetből és a ma gyar kultú- ra terjesztése és ismertetése céljából zenélnek.